Nastazja Ciupa (PL) a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé fődíjasának kiállításmegnyitójával vette kezdetét a G8 eseményeinek sorozata Sepsiszentgyörgyön. A Lábasházban sorra kerülő tárlatot dr. Kányádi Iréne művészettörténész nyitotta meg, elsőként a kiállító művészt mutatta be.
Nastazja Ciupa 1991-ben született a lengyelországi Katowice-ben, a Varsói Képzőművészeti Akadémia litográfiai stúdiójának és a klasszikus grafikai technikák stúdiójának az oktatója. Kutatási érdeklődésének és művészi gyakorlatának középpontjában az emberi észlelés áll, különösen annak belső vizuális aspektusai és a valóság értelmezése, amelynek két alapvető dimenziója a tér és az idő. A nem nyilvánvaló, a töredezettség és mulandóság révén az üresség jelentéseinek utólagos látásmódját törekszik elérni. Az ormótlan halmok, a régi bányák, az elfelejtett gyárak és a szürke tömbök képei az időben új formákat nyertek a képzelete által, olyan struktúrákat hozva létre, amelyek hatására a befogadónak mindig az a benyomása, hogy elárasztja, kiüríti, megterheli az alkotásain létrehozott formák súlya.
A művész a My non-places (A nem helyeim) című kiállításán is a mulandóság és a kiüresedés jelenségére keresi a választ a környezetében maradt régi bányák, elhagyatott sziléziai gyárak szürke tömbjein keresztül. Ezeket a szürke tömegeket, idővel a képzelet súlyos formákká, strukturákká alakítja, új képi megoldásokat hozva létre térben és időben.
„A művész litográfiái egyfajta krízishelyzetre próbálnak választ találni. A magas szintű technikai kivitelezés és a művész lírai érzékenysége ezek iránt a Közép-kelet európai tájak iránt, amelyek a mi vizuális memóriánkat is nagymértékben meghatározzák, olyan alkotásokat teremtenek, amelyek érdemben nyerték el a fődíjat a tavaly előtt” – mondta Kányádi Iréne. Továbbá hozzátette, hogy Nastazja Ciupa litográfiái úgy témaválasztásában, mint igényes kivitelezésében tulajdonképpen időbeli és térbeli transzferek, a művész származási helyének egyfajta érzékeny, de akár idealizáltnak nevezhető memóriaképei is. A sorozat egy utazás haza, a művész származási helyére. Olyan mentális helyeket ábrázolnak, amelyeket idealizálni kezdünk egy eltelt idő után, mert ezek az elhagyatott ipari, indusztriális terek mindannyiunk létterét meghatározzák.
Saját jéghegyek a MAGMA Kortárs Kiállítótérben
A MAGMA Kortárs Kiállítótérben Gróf Ferenc és Gyenes Zsófia Saját jéghegy című kiállításának megnyitójára került sor. A tárlatot Bíró Noémi, a BBTE Filozófia Doktori Iskolájának doktorandusza nyitotta meg. A megnyitó után tárlatvezetést tartott Gróf Ferenc.
A kiállításon a Gróf & Gyenes művészpáros elmúlt egy évben készült munkái kerültek bemutatásra, amelyek az ökológiai és gazdasági kilátástalanság diagramjaiból, infografikáiból és politikai szlogenjeiből inspirálódva igyekeznek új építőelemeket létrehozni.
Gyenes Zsófia (1977, Budapest) textiltervező és képzőművész. Tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, az ENSAD (Ecole Nationale Supérieure des Arts Décoratifs) textil szakán 2004-ben diplomázott. Majdnem húsz év divat, lakberendezés és autóipar területén végzett textiltervezői munka után 2022-ben kezdett önálló művészeti praxist.
Gróf Ferenc (1972, Pécs) a Société Réaliste csoport alapító tagjaként nyelvi és tipográfiai elemekből, statisztikákból, kartográfiai jelekből hozott létre különös művészeti nyelvet a társadalmi folyamatok vizsgálatára, a múlt és a jelen összefüggéseinek felmutatására. A csoport felbomlását követően a látásmód és a szemlélet megmaradt, munkái a tervezőgrafika és a térbeliség keresztmetszetében álló ideológiai lenyomatokkal foglalkoznak.
Gyenes Zsófia, szín- és textiltervező és Gróf Ferenc, képzőművész 2022-ben kezdték meg közös munkájukat. Több mint húsz párizsi év után Orléans-ba költöztek, ahol 2023 októberében alapították meg közös műhelyüket. Kollektív munkáik a textiltervezés és a képzőművészet határterületein jönnek létre. A kiállítás 2025. január 17-ig tekinthető meg.
