2023. március 17-én, nyílt GYULAI Líviusz (1937–2021) grafikusművész és animációsfilm-rendező Utazás című kiállítását a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban. A tárlat a Kovászna Megyei Művelődési Központ és az Erdélyi Művészeti Központ közös szervezésében, a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé kiemelt kísérőrendezvényeként jött létre.

A kiállítás megnyitóján házigazdaként dr. Bordás Beáta művészettörténész mondott köszöntőt, majd a tárlatot – Ferencz S. Apor, a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé kurátora, Képiró Ágnes művészettörténész és Szepessy Béla grafikusművész a kiállítás kurátora- nyitották meg.

GYULAI Líviusz 1937 telén született Baróton. A család 1946-ban a nyugat-magyarországi Sopronba repatriált. Gyermekkori olvasmányai során megismeri a nagy francia illusztrátorokat, Dorét és Daumiert. 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban folytatja tanulmányait, majd ennek elvégzése után, 1956–1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika szakán tanult, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak. Aktív szereplője volt az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak a Képzőművészeti Főiskola hallgatóival együtt, amelynek következtében a pályakezdő években számos retorzió érte. Magyarországon, leszámítva az 1973-as Munkácsy Mihály-díjat, sokáig nem kapta meg a hivatalos megbecsülést, a rendszerváltástól kezdődően azonban sorra nyerte a legrangosabb elismeréseket, az Érdemes Művésztől (1989) a Kossuth-díjon át (2004) a Nemzet Művésze kitüntetésig (2014).

A művész életpályáját korok, stílusok, technikák és műfajok közötti átjárás jellemzi. Mindezt minden korszakában a legmagasabb mesterségbeli tudással, alázattal és ritkaságszámba menő energikussággal tette.

Az Erdélyi Művészeti Központban rendezett kiállítás összefoglaló jellegéből adódóan igyekszik minél többet felvillantani az életműből. Jelen tárlat több mint 180 grafikai munkát, többek közt archaizáló tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat és rézkarcokat mutat be. Ugyanakkor a kiállítás során megtekinthetőek lesznek GYULAI Líviusz animációs filmjei, amelyekhez nemcsak a figuraterveket, a fázis- és háttérrajzokat készítette a művész, hanem forgatókönyveit, történeteit is maga írta, így önmagukban is önálló értékű alkotások.

„A kultúra nem ment meg semmit és senkit, nem is igazol,
de emberi alkotás: az ember önmagát vetíti belé, magára ismer benne;
csak ebben a kritikus tükörben látja meg tulajdon képét.”
(Jean-Paul Sartre)

A 2022 októberében zajló 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé eseményeihez ez alkalommal a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ kiállítóterei mellett más székelyföldi kulturális intézmények is csatlakoznak, hiszen az előző évektől eltérően a biennálé törzsanyagának egy részét a Csíki Székely Múzeum mutatja be az érdeklődőknek.

Az idei kiírás szervesen kötődik az előzőhöz. A kurátor, Ferencz S. Apor, érzékenyen reagálva az elmúlt évek globális stressz és kiszámíthatatlanság faktorára, a felhívásnak a Stratégiák nevet adta.

A mostani, akárcsak a két évvel ezelőtti kiírás – mondhatni – profetikus hangnemet ütött meg, hiszen a múlt eseményeire ref­lektálva jövőbeli új, kreatív stratégiákra szólította fel a művészeket már akkor, amikor még a jelenlegi háborúról mit sem tudtunk – így akarva-akaratlanul a mostani helyzetre is utalt.

A stratégia fogalma elsődlegesen a hadviselésben volt használatos és a háború megnyerésének művészetét jelentette. Bár napjainkban sokkal szerteágazóbb jelentéstartalommal bír, sajnos, jelenlegi helyzetünk a fogalom eredeti konnotációját is eszünkbe juttatja. Nemcsak a szomszédos országban dúló háborút, hanem az egyre égetőbb ökológiai katasztrófái ellen vívott harcot, a pandémiával való küzdelmet, a gyorsuló és előrelátható energetikai válságot, a gazdasági hanyatlást és még sorolhatnánk.

Az idei felhívásra beérkezett munkák száma az előző évekéhez képest sem csappant számottevően: 844 alkotó 2000 pályamunkájából válogathattak a zsűri tagjai – amely számok ez alkalommal is  a művészek töretlen fogékonyságát, tenni akarását példázzák. A biennálé törzsanyagába 303 munka került beválogatásra, amelyek a katalógusban láthatóak.

Bár idén is a magyarországi, lengyelországi és romániai vonal az erőteljesebb, az elmúlt évekhez képest hangsúlyosabbá vált a dél-amerikai és a távol-keleti művészek által beküldött alkotások mennyisége és minősége egyaránt. Az idei díjazott művészek között találjuk Lengyelország, Magyarország, Thaiföld, Románia, Szlovákia, Bulgária és Finnország képviselőit.

Végig nézve a biennálé törzsanyagát, joggal gondolkodunk el azon, hogy milyen kreatív stratégiákat ajánl a művészet a globális szinten megváltozott körülményekre, a bizonytalanságra, amely egyre erőteljesebben érezteti hatását hétköznapjainkban. Tudunk-e valamiféle kapaszkodót találni a kiszámíthatatlanságban, az előreláthatatlanságban? Hogyan szövik át és befolyásolják személyes, egyéni életünket a nagyvilágban játszódó események, és milyen választ tudunk rájuk adni?

Minden változás új társadalmi, kulturális kötelékek létrejöttét generálja, amely új viszonyulásokat, szociális-kulturális megnyilvánulásokat szül. A szorongás, a félelem, a megfélemlítés, manipuláció tengerében egyre nehezebbé válik kiutat találni, ezáltal a magány és az elszigetelődés attitűdje egy normális viselkedésmóddá válhat. Ez lenne az új normalitás? A művészet mindig fogékonyan reagált a krízishelyzetekre, szemléletformáló, érzékenyítő szerepet vállalva fel a társadalomban, tükröt tartva neki.

A Székelyföldi Grafikai Biennálé idei felhívása is egy krízishelyzetre várt választ és az „új normalitást” kérdőjelezte meg. A sokszorosító grafika az egyik legmegfelelőbb műfaj egy kritikai attitűd kifejezésére, hiszen egyik fontos szerepe és célja az, hogy megkérdőjelezze a vélt és valós realitást, és ha kell, akár könyörtelenül is szembesítsen a körülöttünk levő valósággal. Mindez a grafikai technikák alkalmazásával megvalósítható, hiszen a sav, a réz, a tű vagy a véső segítségével létrejött munkákban benne van a határozott és erős kifejezés lehetősége.

Az idei biennáléra beválogatott munkák technikailag szépen ötvözik a nemesgrafikai eljárásokat a digitális megoldásokkal, egyedi kísérleteket és gazdag vizuális nyelvet hozva létre. A mechanikus eljárások élesebb vonalvezetése, hidegebb stílusa organikusan párbeszédbe lép a síknyomás, szitanyomat, digitális és egyéni technikák finomabb, líraibb vonalvezetésével. Technikai kivitelezésüktől függetlenül témaválasztásuk nagy mértékben egy abszurd, hideg, fenyegető világot tár elénk. Párbeszédük által a különböző problémák tematizálásai – magány, pandémia, kilátástalanság, ökológiai problémák – egy nagy egésszé állnak össze, amely napjaink releváns helyzetének vizuális képét nyújtja.

A biennálé anyagát szemlélve újra és újra felmerül a kérdés, hogy a művészet tud-e, és ha igen, hogyan tud változásokat hozni a rajta kívüli valóságba?  Ha konkrét változásokat nem is tud hozni az idei törzsanyag, a munkák színvonalas kivitelezésével és témaválasztásával mindenképpen reflexióra szólítja fel a nézőket. Sartre-t parafra­zálva elmondhatjuk, hogy egy olyan kritikus tükörben láttatja közeli és távoli környezetünket, amely akarva-akaratlanul változtatásra, továbblépésre ösztönöz.

 „Nem elég ám az, hogy az embernek szeme van (…),
meg kell tanulnia látni.” (Sartre)

Dr. Kányádi Iréne, művészettörténész
Alkotás: ANTAL István, Glitsh 2022

Pénteken, október 7-én nyílt  a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé csíkszeredai anyaga a Csíki Székely Múzeumban. Aż eseményen felszólaltak Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Korodi Attila, csíkszereda polgármestere, Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora. A kiállítást Túros Eszter művészettörténész méltatta. 

A kiállítás házigazdájaként Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója köszöntő beszédében elmondta, hogy a múzeum életében ez az első olyan tárlat, ami a kortárs művészetek meghatározó, ismert, elismert rendezvénye, illetve egyértelmű a létjogosultsága ebben a városban, intézményben. Külön kiemelte, hogy a kiállított és a nyertes alkotások között csíkszeredai alkotók munkája is megtalálható. 

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere beszédében gratulált a szervezőknek, köszönetét fejezte ki a rendezvényért: „látva az alkotásokat úgy érzem, hogy érdemes volt belevágni a biennálé megszervezésébe, hiszen így a képzőművészeti világ, minden kiállított alkotás és résztvevő művész által gazdagabbak lettünk. Külön öröm, hogy Székelyföld közös dimenzióban működik, a három megye együtt erősíti annak a kulturális világnak a hírét, hírnevét, amelyben élünk.”

Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora kiemelte: „A G7 legfőbb célja a továbbiakban is az volt, hogy fókuszba helyezze a kortárs grafikai törekvéseket, átfogó képet nyújtson a sokszorosító képalkotás jelenkori trendjeiről és fejlődéséről. Nyomonkövesse, feltérképezze, illetve rámutasson azokra a kölcsönhatásokra, amelyek a hagyományos és kísérleti grafikai eljárások különböző fúzióját eredményezhetik. Abban bíztunk, hogy a jelentkező művészek alkotói érzékenységének produktumai kiváló lenyomatai lesznek az elmúlt időszak történéseinek. ” 

A kiállítást Túros Eszter művészettörténész méltatta: „Elvont formák, struktúrák és szerkezetek képei adják a kiindulópontot. A rend, a határok különböző megjelölései adják az alaphangot, ahol ipari hatású vázak és szerkezetek, a káosz nyomai, a belakott rend, az otthonosság foszlányai, az útvesztőként és kiútként is működő labirintusok, a gyerekkor éles emlékei, az élet terei, kötések és oldások, ismétlődések, ciklikusság, feszes szerkezetek és organikus formák keretezik mozgásterünket. Ide kapcsolhatók a személyes történetek, a test, a magány képei, a nehezen megközelíthető, nagyon érzékenyen megformált, egyszemélyes terek. Tovább haladva, a külső és belső terek feszültségeiből rajzolódnak ki a cselekvés képei, melyek lényegükben az élet, életünk képei, a legaktuálisabb, legszorongatóbb kérdésekkel. Személyes küzdelmek, stratégiák, működésmódok. Lélegzetvételnyi kilépések egy útvesztőből.”- mondta.

A kiállítás november 18-ig látogatható a Csíki Székely Múzeumban. Fotók az eseményről IDE kattintva tekinthetők meg.

A biennálét a BGA – Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az NKA – Nemzeti Kulturális Alap támogatja. 

Csütörtökön, október 6-án a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé hivatalos megnyitójára és díjátadó ünnepségére került sor az Erdélyi Művészeti Központban. A kiállításon részt vettek és köszöntő beszédet mondtak Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészet Központ vezetője, Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum Igazgatója, Both Hajnal konzul, Magyarország csíkszeredai konzulátusának részéről és Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora. A kiállítást Kányádi Iréne művészettörténész méltatta.

Dr. Bordás Beáta, az EMÜK vezetője köszöntötte a résztvevőket, megtiszteltetését és köszönetét fejezte ki, hogy az Erdélyi Művészeti Központ biztosíthat újra teret a biennálénak, illetve azért, hogy a munkák legjava a központ gyűjteményében marad.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke beszédében kiemelte, hogy gyümölcsöző a közel 15 éves összefogás Kovászna, Hargita és Maros megye között, hiszen ennek eredményeképpen megerősítették Székelyföld kulturális erőterét. Mint hangsúlyozta: „teret adunk a tradíciónak és innovációnak egyaránt, és ez a kettősség együtt izgalmas. A megtervezett stratégia adja a stabilitást, az innováció pedig a gyors alkalmazkodást. Ez a kettősség nemcsak bennünk, hanem a művészetekben is fellelhető”.

Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője köszönetet mondott a szervezőknek, majd kihangsúlyozta, hogy a történelem jelentős momentumai művészeti eseményekhez köthetők, így a mai alkalom is jó lehetőség arra, hogy azzal szembesüljenek a résztvevők, hogy a grafika hagyományos technikái mellett mennyire sok újdonságot tudnak felmutatni az alkotók.

Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum Igazgatója Péter Ferenc, Maros Megye tanácselnökének nevében, Both Hajnal konzul pedig Magyarország nevében köszöntötték az egybegyűlteket.

Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora az idei kiadás hívószavát ismertette: „A megváltozott körülmények, a megtapasztalt korlátok közé szorítások arra késztetnek mindannyiunkat, hogy átértékeljük jövőképünket. A bizonytalan idők megválaszolatlan kérdéseire különböző stratégiákkal keressük a megoldásokat. Ennek megfelelően 2022-ben a Székelyföldi Grafikai Biennálé hívó szavának a Stratégiák címet javasoltuk”.

A kiállítást Kányádi Iréne művészettörténész méltatta: „A biennálé anyagát szemlélve újra és újra felmerül a kérdés, hogy a művészet tud-e, és ha igen, hogyan tud változásokat hozni a rajta kívüli valóságba? Ha konkrét változásokat nem is tud hozni az idei törzsanyag, a munkák színvonalas kivitelezésével és témaválasztásával mindenképpen reflexióra szólítja fel a nézőket. Elmondhatjuk, hogy egy olyan kritikus tükörben láttatja közeli és távoli környezetünket, amely akarva-akaratlanul változtatásra, továbblépésre ösztönöz.”

Az eseményen részt vettek a díjazott alkotók, továbbá a biennálé fődíját biztosító Kurko Árpád, aki átadta az idei biennálé fődíját a nyertes művésznek.

A Biennálé díjazottjai:

• A biennálé fődíja Nastazja Ciupa (PL);
• Nagy Imre-díj: Anna Trojanowska (PL)
• Plugor Sándor-díj: Janne Laine (FI)
• Nagy Pál-díj: Vimonmarn Khanthachavana (TH)
• Baász Imre-díj: Shanatya Tahpor (TH)
• Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának díja: Agnieszka Cieślińska (PL)
• Partium Díj a Partiumi Keresztény Egyetem részéről: Siklódy Fruzsina (RO)
• Eszterházy Károly Egyetem díja: Miklós Kelemen (HU)
• Magyar Képzőművészeti Egyetem díja: Goran Trickovski (BG)
• Pulzus Művésztelep díja: Cătălina Nistor (RO)
• MAMŰ Társaság díja: Kovács Csonga Anikó (SK)
• Gyergyószárhegyi Művésztelep díja: Dobó Bianka (HU)

A kiállítás november 26-ig látogatható az Erdélyi Művészeti Központban. Fotók az eseményről IDE kattintva tekinthetők meg. 

A biennálét a BGA – Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az NKA – Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Díjak 2022

A biennále fődíja
Nastazja Ciupa / PL
V
litográfia
100 x 70 cm / 2021

VI
litográfia
100 x 70 cm / 2021

Nagy Imre-díj
Anna Trojanowska / PL
Utwór Pracowniczy_03
litográfia
51 x 74 cm / 2021

Plugor Sándor-díj
Janne Laine / FI
Elsöprő
fotópolimer nyomat
64 x 85 cm / 2020

A fény felé
fotópolimer nyomat
64 x 85 cm / 2020

Nagy Pál-díj
Vimonmarn Khanthachavana / TH
Tűpárnák V.
fametszet, offszet, pecsétnyomó
56 x 80 cm / 2020

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának díja
Agnieszka Cieślińska / PL
A legendás oroszlán
rézkarc, foltmaratás
66 x 98 cm / 2021

Partium Díj a Partiumi Keresztény Egyetem részéről
Siklódy Fruzsina / RO
Belső 2.
digitális nyomat
92 x 66 cm / 2022

Eszterházy Károly Egyetem díja
Miklós Kelemen / HU
Raklapok II.
mélynyomásos kollográfia
100 x 70 cm / 2022

Raklapok III.
mélynyomásos kollográfia
70 x 100 cm / 2022

MAMŰ Társaság díja
Kovács Csonga Anikó / SK
Deformációk (triptichon)
linómetszet, vegyes technika
100 x 70 x 3 cm / 2021

Gyergyószárhegyi Művésztelep díja
Dobó Bianka / HU
Műemlék 1.
foltmaratás, mezzotinto
100 x 70 cm / 2022

Műemlék 2.
oltmaratás, mezzotinto
100 x 70 cm / 2022

Október 5-én megnyílt A madár él / Baász Imre – tanútörténetek és a nyomtatás gondolata című kiállítás a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben. A tárlat egy Baász Imre portrét próbál meg összerakni, kiegészítve az ehhez a szellemi tradícióhoz tartozó kortárs művészeti projektekkel. A kiállítást Kispál Attila, a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér vezetője, Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora, Gajzágó Márton újságíró és Miklósi Dénes képzőművész, a kiállítás egyik kurátora nyitották meg. 

A tárlat létrejöttének okán Miklósi elmondja, hogy Baász Imre munkásságát nem történelmi tettként kezeli, hanem a jelen érdekli. Az egyfajta vizuális antropológiai kísérlet során a cél az volt, hogy újra megtalálják azt az arcot, ami a közeli ismerősök arcából áll össze. A kiállítás részeként Baász Imre közeli ismerőseivel készített interjúk olvashatók, ugyanakkor a művész néhány elkezdett, befejezetlen alkotása, vázlata is látható. „Nem a művészete felől érdeklődök, hanem a leltározhatatlan dolgok iránt” –  mondja Miklósi.

Baász Imre hagyománya gyakorlati, alkalmazott jellege által fontos része a közelmúlt történetének. A kiállítás címe az 1985-ben The bird lives szerigráfiával sokszorosított mailartos munkájára utal, amiről így ír:  „egy munka nemcsak sugallja a változtatás lehetőségét, hanem beavatkozik a tárgyi világ összefüggéseibe, újrarendezi a világot a megváltozott igényeknek vagy szorongásoknak megfelelően.”

A kiállításon résztvevő művészek: Adorjáni Márta, Răzvan Anton, Claudiu Cobilanschi, Csala Hermina, Koter Vilmos, Miklós Szilárd, Miklósi Dénes, Cătălina Nistor, Öllerer Áron. Kurátorok: Miklósi Dénes, Koter Vilmos. A kiállítás december 2-ig látogatható. Fotók az eseményről IDE kattintva tekinthetők meg. 

Megnyílt a G6 nyertesének kiállítása a Lábasházban

2022. október 5-én, szerdán került sor Mettrai Pongchomporn thaiföldi művész, a 6. Székelyföldi Grafikai Biennálé fődíjasának kiállításmegnyitójára Sepsiszentgyörgyön a Lábasházban. Az eseménnyel kezdetét vette az idei biennálé eseménysorozata. A kiállítást Bartha Zonga, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, Ferencz S. Apor a biennálé kurátora és Vargha Fruzsina művészettörténész, alpolgármester nyitották meg. 

Bartha Zonga a tárlat helyszínéül szolgáló Székely Nemzeti Múzeum nevében köszöntötte a szép számban jelen lévő érdeklődőket. Ezt követően Ferencz S. Apor a művészt és az alkotásai során alkalmazott technikát ismertette.

A thaiföldi Mettrai Pongchomporn 25 éves és művész családból származik,  grafikát tanul a bangkoki Silpakorn Művészeti Egyetemen, számos díj tulajdonosa. A digitális művészet világában is tevékeny művész tervezőgfarikával, animációkészítéssel is foglalkozik. A kiállított alkotásokat az utóbbi négy évben készítette. 

A munkák tartalmi hátterével, koncepciójával a thaiföldi oktatási rendszernek tart tükröt, annak negatív jellegére próbál rámutatni. A kényszerített uniformizáltségból való kitörésvgyra, az individum szabadságigényére fekteti a hangsúlyt. 

A nyomatok több grafikai technikát ötvöznek, alaptechnikaként a rézkarcot használja, ami szitanyomattal, chine-colle nyomattal egészülnek ki, különbözőféleképpen alkalmazva minden egyes munkánál. 

„A különleges tárlat koncepciója és gondolatvilága egyszerre közvetít világos üzenetet, ugyanakkor ragadja meg a tekintetünket az árnyalatnyi hangulat és ritmusváltások által.” – mondta Vargha Fruzsina. Kiemelte, hogy az alkotások egy új kultúrát, egy másmilyen ifjúságot, egy tőlünk távol eső, ugyanakkor számunkra is értelmezhető világot mutatnak be, amely egyszerre elgondolkodtató és egyszerű. Ezzel a kettősséggel teremti meg a mindössze 25 éves alkotó azt az aurát, amelyet a tárlat egységessége, és a művek egyedisége kifejezni képes.

A kiállítás november 6-ig látogatható. Fotók az eseményről IDE kattintva tekinthetők meg. 

A biennálét a BGA – Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az NKA – Nemzeti Kulturális Alap támogatja. 

Az esemény keretében négy kiállításmegnyitóra kerül sor 

A 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé megnyitójára, díjátadó ünnepségére és kísérőrendezvényeire október 5. és 7. között kerül sor Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában.

2022. október 5-én 17:00 órától Mettrai Pongchomporn thaiföldi művész, a 6. Székelyföldi Grafikai Biennálé fődíjasa egyéni kiállításának megnyitójával veszi kezdetét a biennálé eseménysorozata Sepsiszentgyörgyön a Lábasházban. A kiállítást Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, művészettörténész nyitja meg. Szintén 5-én 19:00 órától A madár él / Baász Imre – tanútörténetek és a nyomtatás gondolata című kiállítás megnyitójára kerül sor a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben. A kiállítást Miklósi Dénes és Koter Vilmos képzőművészek, valamint a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér munkatársai rendezték.

Csütörtökön, október 6-án 17:00 órától a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé hivatalos megnyitóján és díjátadó ünnepségén vehetnek részt az érdeklődők az Erdélyi Művészeti Központban. A kiállítást Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora és dr. Kányádi Iréne, művészettörténész nyitják meg. Köszöntőt mond: Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke és Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Pénteken Csíkszeredában folytatódik az eseménysorozat, október 7-én 17:00 órától a Csíki Székely Múzeumban a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé anyagát bemutató kiállítás megnyitójára kerül sor, amelyet Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora és Túros Eszter, művészettörténész nyitnak meg. 

A Székelyföldi Grafikai Biennálé a grafikusi szakma jelentős nemzetközi fórumává vált, fontosságát az is igazolja, hogy idén 62 országból jelentkeztek műveikkel az alkotók. A tíz hetes jelentkezési időszak alatt közel 2000 pályamunka érkezett be összesen 844 alkotótól. A szakmai zsűri 303 alkotást válogatott be a biennálé kiállítási anyagába. 

A G7 legfőbb célja a továbbiakban is, hogy fókuszba helyezze a kortárs grafikai törekvéseket, átfogó képet nyújtson a sokszorosító képalkotás jelenkori trendjeiről és fejlődéséről. 2022-ben, a jelen társadalmi helyzetre is reagálva, számottevően válaszoltak alkotásaikkal a művészek a biennálé idei Stratégiák című hívó szavára. 

A G7 zsűrijét a szakma nemzetközileg elismert képviselői alkotják: Prof. dr. Bogdan Achimescu, a krakkói Művészeti Egyetem professzora, Prof. dr. Erőss István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Prof. dr. Adriana Lucaciu, a temesvári Nyugati Egyetem, Képzőművészeti Fakultásának professzora, dr. Pézman Andrea, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem Képgrafika Tanszékének adjunktusa, dr. Bordás Beáta, művészettörténész a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője, dr. Szurcsik József, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese, tanszékvezető docense és Ferencz S. Apor képzőművész, a biennálé kurátora. A zsűri az idén 12 díjat ítélt oda a legszínvonalasabb munkák alkotóinak. 

Az esemény a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Kovászna, Hargita és Maros Megyék Tanácsai, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, az Erdélyi Művészeti Központ, Csíkszereda Városháza, a Csíki Székely Múzeum, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, a Maros Megyei Múzeum, a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér, valamint a Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében valósul meg.

A díjak támogatói:

A biennále fődíja – Kurkó Árpád; Nagy Pál-díj – Maros Megyei Tanács és Maros Megyei Múzeum; Nagy Imre-díj – Hargita Megye Tanács, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ; Plugor Sándor-díj – Kovászna Megye Tanácsa, Kovászna Megyei Művelődési Központ; Baász Imre-díj – Romániai Képzőművészek Szövetségének Kovászna megyei fiókszervezete; Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának díja – Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, MVM Energy Románia; Magyar Képzőművészeti Egyetem díja – Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest; Eszterházy Károly Egyetem díja – Eszterházy Károly Egyetem, Vizuális Művészeti Intézete, Eger; Partium-díj a Partiumi Keresztény Egyetem részéről – Partiumi Keresztény Egyetem, Képzőművészet Tanszék, Nagyvárad; Pulzus Művésztelep díja – Pulzus Művésztelep, Székelyudvarhely; Gyergyószárhegyi Művésztelep díja – Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ; MAMŰ Társaság díja – MAMŰ Társaság Kulturális Egyesület, Budapest.

További részletek a biennálé hivatalos honlapján a www.gbiennial.ro honlapon, illetve a www.facebook.com/grafikaiszemle oldalon találhatók. 

Június 17-19. között zajlott a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé díjzsűrizése a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban.

A héttagú nemzetközi zsűri az első körben beválasztott eredeti művek közül választotta ki a G7 díjazottjait. A G7 zsűrijét a szakma nemzetközileg elismert képviselői alkotják.

Az idei díjazott művészek között találjuk Lengyelország, Magyarország, Thaiföld, Románia, Szlovákia, Bulgária és Finnország képviselőit. A szervezők a nyertesek névsorát a biennálé megnyitója előtt, 2022. október elején teszik nyilvánossá.

Pézman Andrea (SK)

Pézman Andrea 1975-ben Komáromban (Szlovákia) született, jelenleg Pozsonyban él és alkot. 1999-ben építészmérnök lett a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karán, majd 2005-ben grafikusművész a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol 2018-ban megszerezte a Művészetek doktora címet.

Jelenleg a Képgrafika Tanszék adjunktusa. Rendszeresen kiállít Szlovákiában, Magyarországon és külföldön. Számos hazai és nemzetközi verseny díjazottja. A művei több elismert intézmény gyűjteményében megtalálhatók: MAK Wien, Mead Art Museum at Amherst College (USA), Instituto de Artes Gráficas, Oaxaca (Mexikó), Galéria mesta Bratislavy (Szlovákia). 

dr hab. Bogdan Achimescu prof. ASP (PL)

Rajzoló és transzmediális művész, 1965-ben született. A Temesvári Képzőművészeti Líceumban tanult, tanulmányait a Kolozsvári Képzőművészeti Intézetben, majd a Krakkói Művészeti Akadémián folytatta, ahol a Grafika Karon szerzett diplomát 1992-ben. Az utóbbi években performanszokat tart, ahol élőben készített rajzokat egy képernyőre vetítve, miközben kitérőkkel teletűzdelt elbeszélés keretében fókuszál olyan témákra, mint a forradalmak és a társadalmi átalakulások, Kelet Európa tárgyi kultúrája vagy a szubjektív mikrotörténelem.  A 2001-es Velencei Biennálén ő képviselte Romániát a Context csoport tagjaként.

Munkái számos magán- és közgyűjteményben megtalálhatók, többek között a bécsi Albertina, a New York MOMA, a Ludwigsmuseum, a firenzei Uffizzi Galériák, a Varsói Nemzeti Múzeum, a Sao Paolo-i Képzőművészeti Múzeum. Achimescu számos egyetemen tanított az Egyesült Államokban, így például a Virginia Egytemen (1999, 2002-2004) és az Arizona Egytemen (2000-2001). A Krakkói Képzőművészeti Akadémia rektorhelyettese volt (2016-2020). Jelenleg az Intermédia Karon tanít és a Krakkói Képzőművészeti Akadémia Doktori Iskolájának igazgatója.  

Dr. Bordás Beáta (RO)

Dr. Bordás Beáta művészettörténész 1986-ban született Sepsiszentgyörgyön. Tanulmányait Kolozsváron végezte a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, ahol 2013-ban szerezte meg a történelemtudományok doktora fokozatot.

2016-2021 között a Kolozsvári Művészeti Múzeum muzeológusa és kurátora, 2021 nyarától a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője. Kutatási területeia a 19–20. századi erdélyi képzőművészet  és a historizmus kori erdélyi építészet. Számos önálló kötete és tanulmánya jelent meg az erdély képzőművészetről  és épített örökségről. 

Prof. dr. Erőss István (HU)

Erőss István magyar képzőművész a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán szerzett diplomát, de más intézményekben is tanult, köztük a Bécsi Képzőművészeti Akadémián, a Hágai Királyi Művészeti Akadémián és a Marseille-i Képzőművészeti Egyetemen. 2009-ben doktori címet szerzett Természetművészet című disszertációjával. Az egri Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézetének tanára, majd 2021. augusztusától a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.

Számos szakmai tanulmányúton vett részt távoli országokban: ötször járt Afrikában és több mint negyven alkalommal volt Ázsiában meghívott képzőművészként, kiállítóként, előadó tanárként és különböző művészeti táborok és szimpóziumok előadójaként vagy kurátoraként. Kiállító művész és a SZEGMENS elnevezésű nemzetközi cserekiállítás szervezője, amely napjainkig kétszer kilenc, Magyarországon és ázsiai országokban megtartott eseménysorozatot foglal magába. Különböző műfajokban dolgozik, készít metszeteket, installációkat és szobrokat is.

Ferencz S. Apor (RO/HU)

1975-ben született képzőművész, tanulmányait a bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetemen végezte 2001-ben. Számos szakmai szervezet tagja, többek között a Romániai Képzőművészek Szövetségének (UAP), a budapesti MAMŰ Társaságnak és Caffart Képzőművészeti Egyesületnek. Alapítója és szerkesztője a Fórumtizenöt nevű online képzőművészeti fórumnak, és aktív szervezője számos helyi kiállításnak és szakmai rendezvénynek. Számos elismerésben és alkotói támogatásban részesült, ilyen pl. Hollósy Simon ösztöndíj (2006), Communitas ösztöndíj (2003, 2010), Barcsay-díj (2011), Budapest Galéria ösztöndíja (2006, 2019), Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíja (2021). 2017-től a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Grafikai Biennálé megbízott kurátora.

Műveiben főként személyes létének problémáira és környezetének társadalmi kérdéseire keresi a választ. Munkáiban gyakran tetten érhető az irónia-önirónia; és megjelenik az emlékezés témaköre is. Olykor személyes tárgyakból, családi fotókból készít kollázsokat, installációkat, és értelmezi újra alkotásait. Művészetében szerepet kapnak a talált és átépített tárgyak, valamint „provinciája” tárgyi kultúrájának egy-egy eleme is.

Prof. dr. habil Adriana Lucaciu (RO)

Romániában, Lugoson született 1965-ben. A Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem grafika szakán végezett 1992-ben. 1993-tól a Romániai Képzőművészek Szövetségének tagja. Doktori tanulmányait a Temesvári Nyugati Egyetemen fejezte be (2005). Jelenleg egyetemi tanár a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészet és Formatervezés Karán. 

Több nemzetközi kiállításon és versenyen is szerepelt (több mint 400 részvétel) Argentínában, Ausztráliában, Ausztriában, Fehéroroszországban, Bulgáriában, Braziliában, Kanadában, Csehországban, Kínában, Horvátországban, Németországban, Franciaországban, Görögországban, Indiában, Olaszországban, Japánban, Litvániában, Észak Makedóniában, Mexikóban, Portugáliában, Romániában, Oroszországban, Szerbiában, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Törökországban, Magyarországon.

Számos díjat és ösztöndíjat kapott belföldön és külföldön és több rezidens programban vett részt Németországban, Olaszországban és Ausztriában. Romániában, Temesváron él és alkot. 

Szurcsik József (HU) 

Szurcsik József festő- és grafikusművész 1959-ben született Budapesten. 1981 és 1985, majd 1985 és 1988 között végezte el a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosított grafika-szakát, illetve vett részt a főiskola posztgraduális képzésében. 1985 óta kiállító művész. Az autonóm művészi tevékenység mellett szerteágazó művészetszervezői, művészképviseleti tevékenységet is kifejt: számos hazai és nemzetközi művészeti szerveződés, társaság tagja, illetve tisztségviselője.

A másik fontos tevékenységi területe a művészetpedagógia: 2006 és 2009 között az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára és a Vizuális Művészeti Tanszék vezetője volt, 2009 óta a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanít. Jelenleg az egyetem rektorhelyettese, a Grafika Tanszék vezetője, egyetemi docens.